A tigrisekre nap, mint nap rengeteg veszély leselkedik, élőhelyeiket, zsákmányállataikat elpusztítják, rájuk pedig az orvvadászok kapzsi hada vadászik. Ezen veszedelmek ellen igyekszik fellépni az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége, melynek öt magyarországi állatkert is tagja. Sajnos ki lehet jelenteni, hogy a csíkos nagymacskák legfőbb ellensége az ember.
Indiában él a világ tigrispopulációjának mintegy kétharmada, szám szerint alig többen, mint négyezren. Természetes élőhelyén, az ázsiai erdőkben a még vadon élő öt tigris alfajból mindössze hatezer példányt számoltak össze, pedig évtizedekkel ezelőtt még több mint százezer egyed rótta az indiai, szibériai, kínai és szumátrai térséget. A csíkos nagymacskák legfőbb ellensége az ember, aki pusztítja élőhelyeiket, vadászik rájuk szőrméjéért, állítólagos gyógyhatású szerveiért és csontjáért.
A Nemzetközi Természetvédelmi Szervezet nagymacska szakértője szerint a legveszélyeztetettebb tigris alfaj az úgynevezett dél-kínai tigris. Már az 50-es, 60-as években gyilkolták őket kincset érő csíkos bundája miatt, a nyolcvanas években már alig maradt fenn belőlük néhány tucat. A legutóbbi, nyolc hónapon át tartó felméréskor már egyet sem lehetett látni a kínai vidéken, csak egy-két nyom bizonyította, hogy körülbelül harminc-negyven dél-kínai tigris él a vadonban.
Indiában nagyon sikeres volt a World Wide Fund kampánya, amely a helyi lakosokat igyekezett rávenni arra, hogy ne lőjék le a legelő jószágokra támadó tigriseket. Az aktivisták azzal győzték meg az indiai állattartókat, hogy az elhullott szarvasmarhákért fizettek nekik, vagy egy hasonló értékű állattal kárpótolták őket. Így a WWF kampánynak köszönhetően az elmúlt időszakban növekedni kezdett a bengáli tigrisek állománya.
Az orvvadászok ellen és az élőhelyekért folytatott küzdelem azonban közel sem ilyen sikeres. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége ezért indította el azt a tigris-kampányt, amelynek legfőbb célja, hogy felvilágosítsanak mindenkit a vadmacskákra leselkedő halálos veszedelmekről, és adományok gyűjtésével járuljanak hozzá a harchoz. Magyarországról öt, köztük a Fővárosi Állatkert vállalkozott arra, hogy segíti a tigrisek megmentését. Az EASA főigazgatója azt mondja, hogy az állatkertek nemcsak európai programokban érdekeltek, hanem egzotikusokban is, hiszen gyakran éppen azokon a helyeken van a legnagyobb veszély, ahol a legkevesebb forrás áll a rendelkezésre. Ha sikeres lesz a tigris-kampány, akár két-hárommillió forint is összegyűlhet. A főigazgató azt mondja, hogy vadőröket fizetnek azért, hogy ennek eredményeképpen a tigris védelme hatásosabb legyen.
Az utóbbi időben egyébként egyre gyakrabban lehet hallani olyan módszerekről, amelyek a kihalás szélén álló állatok megmentését célozzák meg. Ilyen például az állatkerti szaporítás, ami azt jelenti, hogy a fogságban született egyedeket a vadonba telepítik, hogy aztán ott saját maguk boldoguljanak és szaporodjanak.
Egy másik, elsősorban etikai problémákat felvető eljárás, a veszélyeztetett fajok klónozása. Legutóbb például a San Diegoi Állatkertben egy, a kihalás szélén álló szarvasmarha fajt klónoztak, ezzel remélhetőleg egészséges egyedet alkotva. A klónozás azonban, ahogy azt Dolly példája is mutatja, rengeteg kockázatot rejthet magában, így a tigrisek esetében is a legbiztosabb védelmet az jelentené, ha az emberek végre rádöbbennének, hogy mennyire fontos a természet változatossága és ha pusztítani kezdjük a természetet, előbb-utóbb az is ellenünk fordul.